Egyszerűbb és gyorsabb engedélyezések az építőiparban

Hatályba lépett az építőipart segítő Gyorsítás II. csomag.

A parlament által nyáron elfogadott jogszabályoknak köszönhetően tovább egyszerűsödnek és felgyorsulnak az engedélyezési eljárások.

Változott az építési engedélyezési eljárás 2009. októbertől 1-től. Egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, a fedezetkezelés, a regisztráció, a rezsióradíj, az integrált eljárás az építési beruházások mielőbbi megvalósítása érdekében. Könnyítés, hogy egyes munkákhoz már nem kell engedélyt kérni, azok egyszerű bejelentéssel építhetők.

Településrendezési eljárások

Egyszerűsítés történt azzal, hogy nem mindenhol lesz kötelező a településrendezési tervek elkészítése, ugyanakkor a magasabb terveknek való megfelelést szigorúbb számadás alá veszik majd. Ily módon a gyakran szükségtelen településrendezési tervek például a falvak esetében megszűnnek. Azonban olyan beruházást már nem lehet megvalósítani, amelyek az országos vagy megyei tervekkel ellentétesek.

Házépítés

Újdonságot hozott a csomag az építési engedélyhez kötött házépítésnél. A hagyományos családi házaknál az engedélyezés ideje továbbra is 45 munkanap marad, a minősített könnyűszerkezetes készházaknál ez az eljárás jelentősen, 22 munkanapra csökken. Az utóbbi változást a készházak előzetes minősítése tette lehetővé: e házak jellemzőiről hiteles dokumentum készül, így az építésügyi hatóság munkája is kevesebb lesz. Az építési szabályokat természetesen ezekben az esetekben is be kell tartani, és ennek érdekében az építésfelügyeletet erősítik majd.
A törvénycsomag egyik hiányossága, hogy semmiféle szankciótól nem kell tartania egy hatóságnak akkor, ha nem adja ki az engedélyt 45 nap alatt. Elgondolkodtató, hogy korábban, ha valaki 15 napon belül nem adta ki az engedélyt, akkor azt megadottnak tekintették.

Építtetői fedezetkezelő

A építtetői fedezetkezelőről mindössze egy paragrafus szól a törvényben, a részleteket kormányrendelet tartalmazza. Októbertől az út-beruházásoknál, majd a többi közbeszerzésnél január 1-jétől, a magánberuházásoknál pedig jövő év április 1-jétől kell fedezetkezelőt megbízni. A támogatásból megvalósuló beruházásokra kiírt közbeszerzéseknél a Magyar Államkincstár látja el ezt a feladatot havi 100 ezer forintért, míg a magánszférában bank is végezheti e munkát, és a díj alku tárgya. A vállalkozások védelmében a második csomag által jelzett „építtetői fedezetkezelő intézménye” gátat vethet a lánctartozásoknak.

Környezetrendezési munkarész

A kivitelezés során felhasznált anyagok, alkalmazott eljárások, technológiák környezetvédelmi szempontú leírása, ezen belül:

a) az építés során felhasznált - a külön jogszabály szerint környezetbarátnak minősített - anyagok leírása,
b) az alkalmazott napkollektoros, hőszivattyús és egyéb alternatív energiaforrásokkal üzemelő rendszerek leírása,
c) egyéb környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok felsorolása.

Épületvillamosság

Az épületvillamossági tervek tartalmaznia kell:

a) szerelési alaprajzokon a villamosvezetékek nyomvonalait, illetve az ezekhez tartozó vezetéktartó szerkezeteket, villamos készülékek és berendezések feltüntetésével,
b) fővezeték-terven az elosztó berendezések elhelyezésének ábrázolását, a vezetékhálózatok jellemzőinek, az elosztó berendezésekre számított beépített, illetve egyidejű villamos teljesítményadatok, feszültségjellemzők, érintésvédelmi módok feltüntetésével,
c) a villamos elosztó berendezések vonalas kapcsolási rajzait, a kapcsolási rajzokon szereplő villamos készülékek és berendezések jellemzőinek (névleges áram, zárlati szilárdság, védettség stb.) feltüntetésével, elosztó berendezések homlokkép rajzait felirati táblákkal, a beépítésükre vonatkozó utasításokkal, áramút-tervekkel, szükség szerint,
d) a villámvédelmi berendezés terveit a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal,
e) a gyengeáramú rendszerek hálózati terveit, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.

Az épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával.

Épületgépészet

Az épületgépészeti tervezés elemei:

aa) épületgépészeti számítások, az épületek energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása (a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel),
ab) épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel.
b) Az épületgépészeti tervdokumentáció tartalmazza:
ba) a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési terveit,
bb) az elrendezési, nyomvonal-vezetési, szerelési részletterveket,
bc) méretkimutatásokat, konszignációkat,
bd) műszaki leírást az épületgépészeti hálózatok és rendszerek, berendezések írásos ismertetésével, a teljesítmény- és fogyasztási adatok (számításon alapuló) értékeivel, az épület funkciójából adódó speciális épületgépészeti rendszerek részletes ismertetését.

Az épületgépészeti számításokat a vonatkozó szabványoknak és rendeleteknek megfelelően kell elkészíteni, archiválni. A számításokat a kiviteli tervdokumentáció nem tartalmazza.

Kivitelezési dokumentáció

Az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött építési tevékenység a műemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekből egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elő.
Legfeljebb az alábbi jellemzőjű építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén: 300 m2 összes szintterület vagy három beépített építményszint (alápincézett, földszint + tetőtér-beépítés), vagy 1000 m3 bruttó térfogat, 7,5 m-es építménymagasság és 5,4 m-es szerkezeti nyílásméret (falköz, oszlopköz, előregyártott födém), előregyártott födémszerkezet, vagy a bejelentéshez kötött építményt, építési tevékenységet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén, vagy polgári lőteret, hírközlési építményt, nem közhasználatú parkot, játszóteret, sportpályát, kerítést, vagy támfalakat, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t, érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.

A Nemzeti Fejlesztési És Gazdasági Minisztérium szerint, az új módszer alapvetően biztosíthatja az építkezési beruházások átláthatóságát, az engedélyezés és a kivitelezés megkezdésének egyszerűsítését, valamit az építőiparban régóta jelenlévő körbetartozások megszűnését.